Annamarie irkál

"...Mentálisan sérült, védtelen kislányként kezelte, de Salander minden volt, csak nem védtelen. Ő olyan lány volt, aki tizenkét évesen egész életre megnyomorított egy kiugrott GRU-s bérgyilkost..."

A Millenniumi trilógia második része sokkal személyesebb irányba fordul, a főszereplő már egyértelműen a Tetovált lány, azaz Lisbeth Salander, illetve az ő múltja. A politikai tényfeltáró riportokra szakosodott Millennium havilap ismét nagy dobásra készül, és a lánykereskedelemmel kapcsolatban szándékozik kiadni egy extra számot. A munkájukat egy új külsős munkatárs segíti, illetve az ő barátnője, akiket azonban három héttel a magazin és könyv megjelenése előtt kivégeznek. Könyv, ugyanis a magazin megjelenésével egy időben egy részletekbe menő, magasabb beosztású embereket is érintő, leleplező kiadvány kerülne  a piacra. A helyszínen megtalálják a gyilkos fegyvert, Salander ujjlenyomatával. Amikor a fegyver gazdája is megkerül, döbbenten látják, hogy őt is kivégezték. S az illető nem más, mint a lány gyámja. Minden szál a furcsa lányhoz vezet és megindul a hajtóvadászat. A dolgok nagyon úgy festenek, hogy mindenki őt akarja megkaparintani.

Az izgalmakban bővelkedő krimi inkább egy nyomozás lezajlását mutatja be, mint feladványokra késztetne, bár így a fejemet a falba vertem attól, amit nem vettem észre, pedig tehettem volna. Sokat megtudunk a tetovált lány történetéről és örömmel nyugtázhatjuk, hogy van azért fejlődés az ő jellemében is. Már-már azt hinnénk szocializálódott a kicsike. (titok: elsírja magát)

Nekem jól esett olvasni az izgalmas történetet, szerencsére nem nagyon túrt bele a szerző az erőszakos részletekbe, bár a számok mögött húzódó tények is hajmeresztőek. Ötszáz oldal után az ember képes elhinni, hogy mindenhol csak pszichopata, aberrált  ürgék mászkálnak, ez nem túl kellemes érzés, de. ha otthon megvan  a biztos, szerető légkör, akkor nem válik túl nyomasztóvá a történet. A harmadik részt most vár egy kicsit rám, részint a könyvtárban előjegyezte már valaki, részint pihenni sem árt.

A második részben több elvarratlan szál maradt, ebből arra következtetek, hogy a harmadik rész talán jobban kapcsolódik a másodikhoz, mint az első a másodikhoz. Valahol olvastam, hogy nem ártott volna több szerkesztés a Tetovált lánynak, hát erre a könyvre ez még inkább igaz. Nagyon sok és gyors ugrálások vannak benne, az eleje úgy indul, mintha egy totál más sztorit akart volna írni a szerző. Én nyitott vagyok, hátha választ kapok a harmadik könyvben.

Felmerül bennem a kérdés, hogy miért akarunk ilyen durva könyveket olvasni, mi szükségem van nekem erre? Próbálom a választ megtalálni, ami valahol ott húzódik, hogy az ember bízik még mindig abban a népmesés zárásban, ami szerint a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig kap egy jó nagy taslit. Szóval csak így csibészkedjünk!

Mikor testvérkéi születnek egy könyvnek, óhatatlanul is rangsorolja az ember őket. Talán az első rész összeszedettebb és átgondoltabb volt, a cselekmény is tisztán követhető, de több erőszakos résszel kellett szembesülni. A második részben az kavarodik, hogy ki mennyit tud az igazságból, jó sok szereplő beépítésével, de izgalmasabb felépítéssel, valamint Salander új vonásaival.  Így aztán nem tudom merre billen a mérleg nyelve, de talán az első rész jobb volt a számomra.

Hozott pontszám: 4

Kedvenc karakterem: Lisbeth

Animus Kiadó, 2009

Eredeti cím: Flickan Som Lekte Med Elden   

Fordította:  Torma Péter

Ár: 3490, Ft (Könyvtári kölcsönzés, kölcsönösen szeretjük egymást)

A 82 éves Henrik Vanger minden évben születésnapjára egy különleges préselt virágot kap egy titokzatos feladótól, olyat, amit harminchat évvel ezelőtt Harriet unokahúgától kapott. Csakhogy a lány azóta eltűnt, s minden jel szerint meggyilkolták.  De az öregembert nem hagyja nyugodni a feltáratlan múlt, s a lezárt nyomozás ellenére megbízza Mikael Blomkvist-et a Millenium nevű újság zsurnalisztáját és résztulajdonosát, hogy próbálja lerántani a leplet a múlt titkáról. Mikaelnek elég jókor jön ez az ajánlat, hiszen egy borzalmas peren van túl, amiből anyagi és erkölcsi veszteséggel tudott csak kitáncolni.  Mikael vonakodik elfogadni Henrik ajánlatát, teljesen szkeptikus az ötlettel szemben, de úgy tűnik van valami az öreg tarsolyában, ami mégis segít az újságíró döntésében.  Több hónap telik el, mire az első reményteli napsugár rávetül az ügyre. Ekkor Mikael segítséget kér, mert egy ügyes és bizalmas segéderőre lenne szüksége. Ő Lisbeth Salander, a tetovált lány, akinek történetét már korábban, a cselekménnyel párhuzamosan futó szálról ismerhetjük. A furcsa, kissé antiszociális lány története azonban hátborzongató.

A két nyomozó immáron forró nyomon járhat, aminek legszembetűnőbb jele az őket ért támadások elszaporodása. Mielőtt kiderülne a teljes igazság, Mikaelnek is meg kell járnia a poklot.

A könyv egy másik vonulata, a svéd gazdaságba beépülő "maffiózó",  Hans-Erik Vennerstörm személye, aki szinte keretbe foglalja  a nyomozás  kalandját.

Spoileres tartalom:

Mondhatnám, hogy ez egy jó kis svéd krimi, de ennél sokkal többről van szó, mert az események hátterében döntő szerepet kap az erőszak, a nőket ért bántalmazások, gyilkosságok, a gyámság alá helyezett személyek kihasználása, szadista, aberrált férfiak, gazdasági korrupció, csalás, megfélemlítés és se eleje, se vége. Ha hozzávesszük a rendőrség tehetetlenségét és az újságíró inkorrekt eszközeit, akkor végtelenül elszomorító képet kapunk Svédországról. Hiába vonultatja fel Larsson a svédek színe javát: A.Lindgren-t, az IKEÁ-t, az Eriksont, a Volvót, ezen hírességek sem képesek egyensúlyt teremteni. Persze úgy is felfoghatjuk, hogy minden gazság ellenére, terem még virág Svédország mezején.

No és persze melyik ország ne írhatna hazájáról ilyen letaglózó regényt? Szépen ki lehetne csemegézni kis országunk mindennapjaiból is egy legalább ilyen kaliberű regényt. Akkor most felmerül bennem a kérdés, hogy mi volt a célja ezzel az írónak? Én biztos kiakadnék, ha egy magyar író ilyen típusú bestseller-el akarná megismertetni a világgal Magyarországot, még, ha színigazat is írt volna.

A krimi szál:

Maradjunk csak a krimi vonalnál. Először nem tetszett az a tucat Vanger,  aki közé elrejtette a szerző  a tettest, kissé gagyi megoldásnak tartottam, de ahogy kezdett a kép kitisztulni, megszerettem Mikael aprólékos munkamódszerét. Persze bántam, hogy az író nem hagyott el elég nyomot az olvasóknak, és nem változtathattam a véleményemet oldalanként.

Hónapok teltek el, hogy olvastam a könyvet, és csak azt mondhatom, hogy a hangulat mély nyomot hagyott bennem , és bár áprilisban csak négyest adtam volna a könyvnek, most mégis inkább kiválóra értékelném. Igazából nagyon várom a második részt, amit őszre ígérnek, s egyben a harmadik rész fordítását is.  Sajnálom, hogy a fiatalon elhunyt író nem érhette meg a trilógia megjelenését.

Leptospermum Rubinetta (Desert snow-sivatagi hó)

Hozott pontszám: 5 alá

Animus Kiadó, 2009

Eredeti cím: Män som hatar kvinnor (Férfiak, akik gyűlölik a nőket)

Fordította: Péteri Vanda

Ár: 3490,- Ft