2009. márc. 7.

Orwell, George-1984

Sok könyves blogban találkoztam Orwell 1984 című művével. Legtöbbször dicsérték, és kommentként sokan szidták. Körülbelül ez a hatalmas ellentmondás indított arra, hogy elolvassam.

 

Totálisan igaz az, hogy valakinek nagyon tetszik, vagy még pontosabban; hatása alá kerül, és többek a falra másznak tőle, és menekülnének. Én az elsők csoportjába tartozom, bár egyszer láttam valami hasonló filmet, és ez a téma most már csak második sokkhatásként ért el engem. Jobb lett volna fiatalabban olvasni...

 

Ha valaki még nem ismerné a történetet röviden összefoglalva egy képzelt jövőben, 1984-ben járunk (a könyv 1949-ben Orwell halála előtti évben íródott), ahol egy világméretű atomtámadásban a világ három nagyhatalomra bomlott szét. Főhősünk, Winston Smith  Óceániában, annak központjában Londonban él. Erre a világra az jellemző, hogy a Párt uralkodik mindenen, a Nagy Testvér mindent lát és figyel, ellenőrzik a gondolatokat is és a párthoz való hűség mindenek felett áll. Minden, de minden szabályozva van, mikor kelsz, fekszel, mit eszel, iszol, mit gondolsz, mit érezhetsz. Ebben a helyzetben lesz szerelmes Smith Juliába, és próbál megmenekülni ettől a borzalmas élettől. Minden a reménytelenségtől itatódott át, mégis a szerző enged minket reménykedni, megadja a remény apró szikrácskáit. Ez a lendület pedig az olvasást is iramba hozza. Nem csoda, hogy hajnali fél kettőkor még a lapokat bújtam.

 

Azt hiszem lehet szeretni, és lehet utálni ezt a könyvet, de megkerülni és kihagyni NEM!

Bár a téma apropója a sztálini Szovjetunió (és más totalitárius államok) volt, mégis azt kell mondanom, hogy egy-két gondolat nagyon is azt erősíti, hogy ez bármikor, bárhol előfordulhat a világon, ahol ember van, és ettől válik az egész sztori nyomasztóvá.Hogy miért? Szerintem ezért:

"....Hogyan érvényesíti az egyik ember a másik felet hatalmát, Winston? 

Winston elgondolkodott. 

-Úgy, hogy szenvedést okoz neki-felelte.

-Helyes. Úgy, hogy szenvedést okoz neki. Az engedelmesség nem elég. Amíg nem szenved, hogyan lehet biztos az ember afelől, hogy az illető az ő akaratának engedelmeskedik, s nem a sajátjának? A hatalom a fájdalom és a megalázkodás előidézésében rejlik. A hatalom abban rejlik, hogy az emberi lelkeket darabokra tépjük, s aztán olyan új alakba rakjuk össze, amilyenbe akarjuk. Kezded már érteni, miféle világot teremtünk?..."

 

Abban biztos vagyok, hogy most valami könnyedebb olvasmány jön. Megnyugtató arra gondolni, hogy szabadságomban áll bármit olvasni, bármit írni a naplómba, bármit érezni.

 

Hozott pontszám: 5

 

Európa Könyvkiadó, Diákkönyvtár sorozat

Eredeti cím: Nineteen Eighty- Four

Fordította: Szígyártó László

Ár: 900,-Ft

 
 
5 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

Hozzászólás

Eddig 9 komment érkezett
  • 1. Annamarie:
    2009. 03. 07. 19:17

    Hogyan érvényesíti az egyik ember a másik felet hatalmát?



  • 2. szeee:
    2009. 03. 07. 19:43

    Nekem ez volt az első könyv ami igazán nagy hatással volt rám, igaz, én pont hamvas 20-21 éves koromban olvastam, amikor még rácsodálkozóban voltam sok mindenre... Örülök, hogy tetszett.



  • 3. szeee:
    2009. 03. 07. 19:49

    ja, és amit nem fogok soha elfelejteni ezzel a könyvvel kapcsolatban: akkori főnöknőm - csicsamicsa Miss P.... - amikor meglátta nálam a könyvet, ezt kérdezte: ez valami gazdasági könyv? a címe miatt...
    khmm...;-)



  • 4. mademoiselle:
    2009. 03. 07. 21:58

    Ez a könyv szétcincálja az embert. Az életem legjobb könyve, és a legborzalmasabb is egyben. Ez egy jóslat, egy prófécia, egy alapmű, egy figyelmeztetés. Hátborzongató. Hihetetlen hogy honnan látta előre, mi lesz. Szinte pontról pontra, a szemünk előtt alakul ki az 1984.



  • 5. Annamarie:
    2009. 03. 07. 23:11

    Igen Szeee, nálad is láttam, hogy az első helyen áll. Tényleg igaz ez a "hamvas" kifejezés. Mostanra már megedződött egy kicsit az ember , nem?

    Képzeld Mademoiselle, mi lett volna, ha még él Orwell 20-30 évet! Miket látott volna előre?

    Mindenkitől bocsi, úgy látom ma kicsit figyelmetlen vagyok, itt-ott lemaradnak a betűk! Természetesen "Felett" Két tével. George barátomról is lemaradt az "e", azt javítottam. Bocsi! Ez nem szerelem, csak fáradság, tudjátok hajnali kettőig...



  • 6. Nani&Zitus:
    2009. 03. 08. 5:23

    én is örülök, hogy tetszett, nálam is erősen benne van a top 10-ben (bár ilyeneket mostanában már elég félve jelentek ki, mert egyre tekintélyesebb a listám)

    ha már kipihented Orwellt, és esetleg még nem olvastad volna, ajánlom a Szép új világot is, hasonló témát penget Huxley úr is



  • 7. Annamarie:
    2009. 03. 08. 11:57

    Oké, köszi!



  • 8. stippistop:
    2009. 03. 10. 1:03

    én 26 évesen olvastam, de ugyanúgy megrázott... sokáig nyomasztott még az elolvasása után... pl. sokat gondolkodtam azon, hogy én mit tettem volna a 101-es szobában. valószínűleg ugyanazzal kellett volna szembenéznem, mint winstonnak és ugyanazt is tettem volna. :o( ez komoly önismereti kérdés volt számomra; nehéz bevallani az embernek a gyávaságát... és ez csak egy mozzanat a történetből...



  • 9. Annamarie:
    2009. 03. 10. 10:40

    Nem tudom, hogy ez gyávaság-e?
    Mi lenne, ha életösztönnek hívnánk? Döbbenetes belegondolni, hogy sokan mennyi kínzást elviseltek a történelem folyamán, és mindvégig hallgattak.



Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.